Nyakunkon az influenzaszezon – érdemes-e védőoltást beadatni a gyermeknek, és mit csináljunk, ha a gyermek elkapja az influenzát? Dr. Kovács Tibor, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet orvosigazgatója, gyermekorvos válaszol a kérdésekre.
A védőoltás hasznos
Ha az immunrendszert felkészítjük egy potenciálisan támadó vírustörzzsel szemben, akkor nem teljesen védtelenül találja a szervezetet a támadás, mert a védőoltás következtében ellenanyagszint-emelkedés alakul ki a szervezetben. Az immunrendszer memóriasejtjei ezáltal alkalmassá válnak arra, hogy ha ténylegesen bekövetkezik a fertőződés az adott törzzsel való, akkor gyorsan felvegyék velük a harcot – tájékoztat a gyermekorvos.
Hatékonyság
A vírus képes gyorsan változtatni a szerkezetét, és abban az esetben, ha nagy szerkezeti változáson esik át, akkor az adott vírustörzs újabb és újabb járványokat okozhat, mert nem lesz ismerős az adott szervezetnek a kórokozó, nem fogja felismerni.
Amikor influenza elleni védőoltásokat hoznak létre, azt vizsgálják, hogy a déli féltekén melyik vírustörzsek okozták a járványt az előző szezonban. Az északi eltolódás miatt ez alapján valószínűsítik, hogy azok a vírustörzsek fognak megjelenni az északi féltekén is. A védőoltások tehát ezek ellen a törzsek ellen fognak védeni. Amennyiben az előzetes várakozásoknak megfelelően az adott vírustörzsek támadnak, jó eséllyel fel lehet készíteni az emberek szervezetét a védekezésre.
A szakemberek 40-70 százalék között állapítják meg az oltóanyag hatékonyságát, ami nem feltétlenül magas találati arány – ebben szerepet játszik az oltóanyag hatékonysága egy adott szervezetben, illetve a bizonytalanság, hogy valóban azok a vírustörzsek fognak-e járványt okozni, amelyekre a szakemberek számítottak.
„A személyes tapasztalatom szerint semmiképpen nem rossz az oltás beadása, mivel az immunrendszert valamilyen szinten felkészíti a védőoltás. Ha nem teljesen azok a kórokozók/influenzatörzsek támadnak, amelyeket vártunk, azonban van szerkezeti azonosság a vírus és az oltóanyagban szereplők között, még ha nem is tökéletesen, de valamelyest ismerősnek tűnhet az immunrendszer számára. Így még mindig jobban reagál rá a szervezet, mintha teljesen ismeretlen vírus támadna” – mondja dr. Kovács Tibor gyermekorvos.
Abban az esetben hatástalan az oltás, ha nem azok a vírustörzsek támadnak, amelyekre a szakemberek előzetesen számítottak – erre az esetre pár évvel ezelőtt volt példa Európában – olyan vírustörzs okozott az északi féltekén járványt, amelyre nem lehetette számítani.
Az influenzáról
A klasszikus influenza megbetegedés nem kellemes. Ami időnként a félreértéseket ad okot, hogy influenzának neveznek mindenféle felső légúti fertőzést. Ez nem igaz, a megfogalmazás akkor helyes, ha influenzaszerű megbetegedésekről beszélünk. A tünetekben van azonosság, de ettől függetlenül teljesen más kórokozótörzsek is tudnak hasonló tünetekkel járó megbetegedéseket okozni. Mi ezeknek a fertőzéseknek a közös jellemzője? Láz, orrfolyás, torokfájás, köhögés, izomfájdalmak. Az influenzavírus vírusizolálással, laboratóriumban mutatható ki, ekkor válik biztossá a diagnózis.
Az influenza tünetei
Az influenza a betegség kezdetén rögtön magas lázat, rossz közérzetet, végtagfájdalmakat, izomfájdalmakat okoz. Köhögés az első időszakban nem jellemző. A vírus azonban legyengíti az immunrendszert, amely miatt egyéb fertőzések is megjelenhetnek, ezeket mindenképpen kezelni szükséges.
Az influenza kezelése
Az influenzát vírusfertőzés okozza. Vannak ugyan vírusellenes szerek, de ezek nagyon drágák, és a tünetek megjelenésétől kezdődően 48 órán belül el kell kezdeni a használatát. Ugyanakkor az előbb elmondottakból következik, hogy közel sem biztos, hogy az influenza vírusa okozza a felső légutak betegségét. Egy ép immunrendszerű egyénnél nincs rájuk szükség, mert az immunrendszer megbirkózik a fertőzéssel, főként, ha a korábbi években – akár védőoltás révén, akár korábbi fertőződés révén – már felkészült a szervezete. A tüneti támogatás mellett nagyobb gyógyszeres kezelést tehát nem igényel az influenza, magyarázza a gyermekorvos.
Ha nem a szokványos öt-hét nap alatt kezd lecsengeni a megbetegedés, vagy bármi extra tünet fellép a korábban említettek mellett, akkor az orvos fizikális vizsgálat révén, esetleg laboratóriumi vizsgálatokkal kiegészítve meg tudja erősíteni, hogy csak vírusfertőzéssel áll-e szemben, vagy esetleg már fellépett valamilyen szövődmény. Amennyiben bakteriális szövődmény igazolódik, akkor jön csak szóba az antibiotikum felírása. Ugyanolyan fölösleges az influenza kezdetekor rögtön antibiotikumot szedetni a beteggel, hiszen az antibiotikum nem hat a vírusra.
Tüneti szereket viszont alkalmazhatunk. Ha orrdugulás lép fel, akkor orrcseppekkel tudunk segíteni. Fontos természetesen a megfelelő folyadék- és ionháztartás egyensúlyának fenntartása is. Ha a gyermek nagyon rosszul viseli a magas lázas periódust, lázcsillapítót is kaphat – javasolja dr. Kovács Tibor.