“Arról a szóról: “édesanya”, eszembe jut néhány ember: a saját anyukám, aki csodálatosan végezte a dolgát és a teljes életét a három lányának szentelte. Önzetlen és erős – és a leggyönyörűbb nő, akit ismerek. És most az édesanya az a szó is, amivel leírom a kapcsolatom a saját négy gyermekemmel is.
Úgyhogy úgy döntöttem, most leülök, és írok egy levelet az összes édesanyának, hogy arra buzdítsam őket: élvezzék ezt az életszakaszt, amiben vannak. Megosztok én is néhány kihívást és sikerélményt, amit átéltem.
1. Elég, amit csinálsz
A legelső érzés, ami eszembe jut, amikor arra gondolok, mi az, amit már minden anya érzett valaha: a félelem, hogy nem teszel eleget. Dolgozó anyaként ez aztán extrán kijön, amikor állandó a lelkifurdalás azon, hogy későn érsz érte az oviba, hogy fáradt vagy, amikor megmutatja a rajzait. Vagy amikor megpórbál rávenni, hogy maradj otthon.
Nekem az segített sokat, hogy ilyenkor elmesélem én is, mit csinálok, amikor dolgozom. Ha tudják, hogy anya eseményeket szervez, vagy statisztikát ír, akkor jobban elfogadják, hogy nem olyan állapotban vagyok, mint mondjuk hétvégén. Nem mintha értenék, mit takar pontosan a munkám, de valahogy mégis elfogadják.
Amikor pedig még otthon voltam, nagyon figyeltem arra, hogy a délutáni alvás ideje alatt végezzek én is egy kis kreatív munkát. Ha saját magadra is odafigyelsz, kiegyensúlyozottabb leszel, és akkor kevésbé jönnek a rossz gondolatok.
2. Az idő megélése
Nagyon könnyű belekerülni a mókuskerékbe: reggel kapkodva indulsz, délután fáradt vagy, örülsz, hogy végre sikerül hazaérni, de már vacsorát kell készíteni, és jó lenne mihamarabb lefektetni őket, hogy még le tudj ülni egy kicsit dolgozni. És azt veszed észre, hogy nőttek fél évet.
Klisé azt mondani, hogy nem lesznek mindig ilyen kicsik, élvezd ki, de mégis időről időre fel kell hívni rá a figyelmet, mert tényleg így van. Gondold át, mi a fontos: az, hogy reggel ne késs negyedórát a munkahelyedről, vagy az, hogy közösen meg tudjátok nézni, mennyi virág nyílt ki tegnapról mára.
3. Az apró dolgok
Vallom, hogy az életben az apró dolgok épp annyit számítanak, mint a különlegesek: hétköznapból van rengeteg, ünnepből kevesebb, ezért kell a hétköznapokat is széppé tenni. Én például nagyon figyelek arra, hogy az étkezéseink mindig számítsanak: mindig odafigyelek, hogy készítsek valami táplálót és valami finomat is a gyerekeknek. Igyekszünk elérni, hogy ez evésekhez mind leüljünk, és lehetőleg egyszerre. Nem kötelességből, hanem mert ilyenkor jól át tudjuk beszélgetni, kivel mi újság.
Anyának lenni nem egyszerű, és nem jár közvetlen megdicsőüléssel. Amikor napról napra végzed azokat a feladatokat, amiket te fontosnak tartasz, amikre szeretnél figyelni, akkor néha úgy tűnhet, senki nem veszi észre, mennyi energiát teszel bele a dolgokba. De hatása van annak, amit csinálsz, és egy ponton majd észreveszik.
Egyszer majd csak ülsz a konyhaasztalnál, és visszakapod mindazt a szeretet, amit adtál.
Tudd, hogy nagyon hálásak azért, amit csinálsz, tudd, hogy elég, amit csinálsz. Adj magadnak pár percet, és csak élvezd ki a gyermeki mivoltukat.”
Forrás: mother.ly