Ha minden gyerek jó evő lenne, akkor nem születnének tonnaszámra a „hogyan érjük el, hogy a gyerekek megegyék a zöldségeket” tematikájú könyvek, blogok, bejegyzések, receptkönyvek. De megszületnek, mert a legtöbb gyerek igenis visszautasítja a zöldségeket és a fura állagú, ismeretlen ételeket. De anyukák, van egy jó hírem! Már erre is van tudományos magyarázat! És mindjárt értelmet is nyer minden, csak figyeljetek!
Hatalmas AHA-élményem volt a Motherly cikkét olvasva, és szeretném, ha ezt Ti is átélnétek, ezért úgy gondoltam megosztom Veletek a gyerekeink megátalkodott étkezési szokásait.
Szeretik az édeset és a sósat
Ha belegondolunk, mik a gyerekek kedvenc ételei, valószínűleg kifejezetten édes és kifejezetten sós ételek jutnak az eszünkbe: sült krumpli, csirke nuggets, sajtos-tejfölös tészta, húsleves, tejbegríz, kakaóscsiga.
A gyerekek ízérzékelése eltér a felnőttekétől. Az első probléma az szokott lenni, hogy a gyerekek édesszájúak. Hogyne, hiszen már a születésük előtt kódolva van beléjük ez a preferencia. A fejlődő szervezetnek szénhidrátra és cukorra van szüksége a fejlődéshez, mozgáshoz, és ezeket a leggyorsabban az édes élelmiszerekből nyerhetik ki könnyen a legkisebbek. Ehhez hozzájön az a tény is, hogy az anyatej is édeskés ízű, ezért a gyerekek a későbbiekben is az erre hasonlító, emlékeztető ízeket fogják keresni. Ezért szeretik például az édes gyümölcsöket, a gyümölcsjoghurtot vagy a gyümölcsleveket.
A gyerekek szeretik a sósat is. Ráadásul nagyobb koncentrációban, mint a felnőttek. Ennek szintén evolúciós oka van: a magasabb sótartalom magasabb proteintartalmat is jelentett a természetben, ráadásul a só egy olyan ásványi anyag, amelyre a szervezet működéséhez is szükség van.
ÉRDEKESSÉG
Egy kísérletben megkérték a gyerekeket és a felnőtteket, hogy édesítsék meg úgy az üdítőt, ahogy nekik a legjobban ízlik. A gyerekek 12 kockacukrot, míg a felnőttek „csak” 7-et használtak fel ugyanahhoz a mennyiségű folyadékhoz.
Ami keserű, az mérgező
Nem azért utasítják el a keserűbb zöldségeket és gyümölcsöket, mert annyira válogatósak. Egész egyszerűen évezredekkel ezelőtt az ősember számára a keserű íz egy indikátor volt: azt jelentette, hogy az adott étel jó eséllyel mérgező. A gyermekeink még mindig eszerint működnek, ezért nem csoda, ha nem tudják legyőzni az ennyire mélyen kódolt ellenállást.
Fura textúrák
A gyerekek természetüknél fogva neofóbok, azaz irtóznak mindenféle újdonságtól. Régen ez a tulajdonság is az életben maradásukat segítette. Az új élethelyzetek, csakúgy mint az új élelmiszerek, veszélyt hordozhatnak magukban, ezért nem szívesen próbálják ki azokat. Az élelmiszerekben található furcsa, ropogós részek, vagy a szokásostól eltérő textúra szintén gyanakvásra adhat okot. Gondoljunk csak bele: a panírmorzsa emlékeztethet a homokkal vagy kaviccsal szennyezett ételre. Ezért lehet az, hogy a gyerekek szívesebben eszik meg a lágyabb textúrájú nuggetset, mint a szálkásabb, rágósabb csirkehúst. Szerencsére azért a gyerekek kicsit tudnak alkalmazkodni a megváltozott életkörülményekhez.
ÉRDEKESSÉG
A gyerekek jobban kedvelhetik a fehér vagy sárga színű ételeket, mint például a rizs, tészta, sajt, tejföl, banán. Miért? Mert tudományos kísérlet bizonyítja, hogy a sárga színű ételek fogyasztása boldogabbá tesz bennünket!
Akkor mit tehetek?
Először is legyél nagyon türelmes. Az új ételt a gyereknek 15-20 alkalommal kell felkínálni vagy legalábbis bemutatni neki. Nem szabad erőltetni a kóstolást, bőven elegendő, ha az első alkalmakkor hozzáér, vagy a nyelvét hozzáérinti az ételhez. Semmiképp ne akarjuk, hogy elfogyassza az adott ételt, a lényeg a kóstoláson és az ismerkedésen van.
Használjunk hasonló textúrákat. Ha a gyerek szereti például a sültkrumplit, akkor próbálkozhatunk hasáb formában sült édesburgonyával, zellerrel vagy akár céklával is, így csak apró változást kell „megugrania”. Használjunk hasonló ízt. Ha például szereti a sajtos makarónit, akkor készítsük el neki ugyanazt a makarónit ici-pici hozzáadott, apróra vágott zöldséggel. Ha ízlik neki, minden alkalommal csökkentsük a sajt, és növeljük a zöldség arányát. Soha ne szidjuk meg, ha mégsem fogyasztja el az új típusú ételt, dicsérjük meg, ha megkóstolja!
Végezetül tanítsuk meg neki az evés és az étel élvezetét. A gyerekek a mintából, példából tanulnak a legtöbbet, ezért fontos, hogy gyakran üljünk asztalhoz közösen, és jó hangulatban, vidáman ebédeljünk, vacsorázzunk, mert úgy nem csak az étel íze, de az étkezés hangulata is meghozza a kedvet a finomságok elfogyasztásához.